A magyar nemzeti műhelymunkát 2007. március 30-án tartottuk a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban.

A program fontos alapjának tekintjük azt, hogy a vidék kulturális örökségét hogyan lehet interdiszciplináris keretek között kutatni, a felgyűjtött információt megőrizni, továbbadni. A továbbadás hogyan állítható a tanulási folyamatok rendszerébe, miként illeszthető az élethosszig tartó tanulási folyamat a fenntartható fejlődés szolgálatába. Mindez hogyan képviselhet nem partikuláris, hanem összeurópai érdekeket. Hogyan alkalmazható ez a regionalitás, és a közös Európa dimenziójában.
Fontos, hogy az egyedi (helyi, nemzeti, regionális) kulturális örökség milyen európai dimenziókban létezik, mik a közös vonások, és ezek hogyan tudják megjeleníteni a közös Európa gondolatát.
Ehhez mi a projektben azzal a kulturális örökséggel tudunk kapcsolódni, ami a magyar vidék specifikus, európai öröksége. Nem feledhető el, hogy ma a magyarok egyrésze a nemzeti határokon kívül –kisebbségi sorsban- él. A kulturális identitásuk viszont összeköt bennünket.

A magyarországi, helyi közösségek életében az 1989/90-es rendszerváltás új utakat, lehetőségeket nyitott meg. Az alulról szerveződő, civil társadalom igénye egyre hangsúlyosabban, egyre több formában fogalmazódott meg. A közös ünneplés, szórakozás utáni belső vágy, a lokálpatriotizmus erősödése, a falusi, helyi turizmus növekedése (ezek iránti törekvés) számtalan helyi kezdeményezés, rendezvény mozgatója lett. Ez is serkentette ezen közösségek hagyományainak, kultúrájának, kulturális örökségének vizsgálatát, kutatását.

A workshop két részből állt: a Cult-Rural projekt és témájának bemutatásából, valamint az ehhez kapcsolódó előadásokból, valamint az ezt követő eszmecseréből.

Az előadások után a résztvevők bemutatták saját múzeumaikat és kutatási témáikat, majd a Cult-Rural projekt témáiról alkottak véleményt. A résztvevők támogatták a Szabadtéri Néprajzi Múzeum terveit, koncepcióját, valamint fölajánlották segítségüket a megvalósításhoz.